Nagycsoporton Santa Fé-ben

Hogyan gazdagít a csoportterápia?
Így tesz gazdagabbá a csoportterápia!
2017-06-26
Thank you, fuck you! Csoportterápia az USA-ban.
2017-10-28

Nagycsoporton Santa Fé-ben

Milyen egy nagycsoport az Amerikai Pszichoterapeuták Akadémiáján? Tudósítás Santa Fé városából, az Akadémia hatvankettedik éves konferenciájáról.

Hihetetlenül barátságosak az Amerikai Pszichoterapeuták Akadémiájának tagjai. 62-ik éves konferenciájukon kiutaltak mellém egy “ambassador”-t, aki segít a kezdeti beilleszkedésben: megoszt, bemutat, kérdez, magyaráz, támogat. Többen megszólítanak, sokakkal váltok pár szót, és sikerül találnom egy amerikai fiút, aki élt több hónapot Budapesten.
5-kor találkozunk Santa Fe Eldorado Hoteljének Halljában, 260 további résztvevővel együtt. Két svájci, egy finn, és állítólag még egy európai van rajtam kívül. A svájciak idén jönnek huszadik alkalommal.

Snack a hallban, aztán kör alakú 10 személyes asztaloknál vacsora. A légkondi elég hidegre van állítva, atlétában, pólóban és pulóverben fázom. Sokan rövidujjúban, van aki szandálban, de ül itt 70 év körüli hölgy is westerncsizmában és bőrkabátban. Kelly, az ambassadorom az egyik oldalamon, a másikon egy hipnoterapeuta bűvöli a tányérját.

Tipikus déli vacsorát követően (bab, saláta, bundás paprika, marhahús, taco) átmegyünk a csoportterembe. A szervezők belecsapnak a lecsóba: saját terapeutájukhoz intézett írásokat olvasnak fel 1-2 percben kb. 12-en. Rengeteg érzelem és humor van ezekben a szépen megszerkesztett, megható, elgondolkodtató beszédekben.

Aztán a csengőszót követően beindul a tényleges nagycsoport. A harmadik megszólaló megosztja, hogy több műtéten van túl az elmúlt hetekben és továbbiak várnak rá, ha vége a konferenciának – rákos beteg. A csoport jó része innentől arról szól, hogyan kapcsolódnak őhozzá a többiek, és hogyan viszonyulnak ők maguk saját vagy szeretteik betegségéhez. Annyi érzelem van ezekben a hozzászólásokban így az első nagycsoporton, hogy ezt magyar körülmények között nem tudom, hány évig kellene gyűjteni, hogy összejöjjön. És mindemellett valahogy nem tocsogunk bennük. Az érzelmek precízen megszerkesztett gondolati keretben érkeznek: már-már azt gondolom, hogy előre megírt néhány mondandó. Van eleje és vége, csattanója, keretes szerkezete – hihetetlen, hogy ezt itt és most kovácsolják így össze. Ennyien tanultak itt retorikát? Ilyen komoly a mentalizációs szint?

És ez csak az első nagycsoport… Vasárnapig még sok minden történhet.

Tamás Kata
2017. október 18.

The Hungary Initiatives Foundation – I am greatful for your support!