Hogyan segít a csoportterápia? Mitől működik a csoport?

A csoportterápia néha hasznosabb, mint hagyományos megfelelője
Pszichoterápián gondolkodik? A csoportterápia megfelelőbb lehet, mint a hagyományos módszer
2019-02-21

Hogyan segít a csoportterápia? Mitől működik a csoport?

Hogyan működik a csoportterápia?

Hogyan működik a csoportterápia?

Hogyan segít a csoportterápia a pácienseken? Íme, összefoglaljuk az objektív és szubjektív tényezőket, melyek közreműködnek a változásban.

Mire jó a csoportterápia?

A csoportban zajló pszichoterápia hasznos és hatékony módja személyes problémák kezelésének. Nagyon különbözik, hogy melyik csoportterápiás módszer milyen jellegű problémák esetében a legcélravezetőbb, ugyanakkor csoportterápia által kezelt problémák lehetnek például:

  • Kapcsolati nehézségek, depresszió, szorongás, alacsony önbecsülés.
  • Intimitáshoz kapcsolódó kérdések megválaszolása (jellemzően egyéni terápiát követően).
  • Önismeret, mélyebb megértés.
  • Függőség, pszichózis, személyiségzavarok.

A csoportterápia egy támogató, problémamegoldó kezelés, aminek célja tartós személyes változás egy non-direktív, szabad asszociáción alapuló terápia segítségével. Irvin D. Yalom kutatásai alapján a csoportok résztvevői az alábbi élményeiket tartják a legfontosabbnak:

  • Énem eddig ismeretlen vagy elfogadhatatlan részeinek felfedezése.
  • Képes vagyok elmondani azt, ami zavar és nem fojtom magamba.
  • Mások őszintén elmondják, mit gondolnak rólam.
  • Megtanultam kifejezni az érzelmeimet.
  • Felismertem, hogy én vagyok a felelős azért, ahogy élem az életem.

Hogyan segít a csoportterápia? Egy szubjektív vélemény

Személyes tapasztalatom szerint a csoportterápia úgy segít, hogy

  1. amennyiben a csoportban ki tud alakulni egy bizalomteli légkör,
  2. akkor a tagok feltárják problémáikat, ami miatt a csoportba érkeztek,
  3. és ehhez olyan mértékű figyelmet, kapcsolódást, támogatást, oly sok látószöget és visszajelzést kapnak, amelyre a való életben vagy egy egyéni terápiában nincs lehetőség.

Olyan nekem, mintha egyéni terápiában azt lehet megtanulni, hogyan figyelnek rám, csoportban pedig egyenlő emberi kapcsolatokat lehet tanulni: rám is figyelnek és én is figyelek a másikra. Adok a másiknak, és ugyanúgy kapok is – ahogy a való életben az egyenlő emberi kapcsolatok működnek.

Kinek mi a dolga egy csoportterápián?

  • A fentiekből kiindulva a csoportvezetőnek az a dolga, hogy kialakítsa a kereteket, amelyek megteremtik az egyes pontban leírt biztonságot.
  • A tagok dolga egy ilyen terápiás csoportban pedig az, hogy
    • egyrészt megosszák saját problémáikat amit szeretnének megoldani,
    • másrészt segítsenek a többieknek ugyanebben.

Hogyan segít a csoportterápia? Egy tudományos vélemény

Szubjektív véleményem után nézzük a csoportterápia egyik legnagyobb szektekintélynek, Yalomnak a látásmódját, aki „A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata” című könyvében összefoglalja a különböző csoportmódszerekben egységesen rejlő terápiás elemeket.

Reménykeltés

A terápiában, a csoportban, a módszerben való hit önmagában is gyógyító elem: a kutatások szerint a terápia előtti remény mértéke egyenes arányban van a pozitív terápiás eredménnyel. Ezért fontos többek között a csoport előtti felkészítő fázis a terapeutával: meg lehet erősíteni a pozitív elvárásokat, eloszlatni a negatív előítéleteket, elmagyarázni a gyógyító elemeket.

Egyetemesség

A csoporttagoknak az a tapasztalata, hogy bajukkal nincsenek egyedül, hogy ezek széles körben elterjedt emberi problémák, csökkenti elszigeteltség érzést, megerősíti önbecsülését. A tag tudni fog mások hasonló élményeiről és meg tud ezekben bízni.

Információátadás

A csoporttagok az ülések után gyakran számolnak be arról, mennyire hasznos volt tényszerű információkat, tanácsot, közvetlen útmutatást kapni más tagoktól. Ugyanakkor ez kevésbé lesz fontos elem, amikor visszatekintve elemzik csoportbéli tapasztalataikat.

Altruizmus

A csoportban a tagoknak lehetőségük lesz másoknak segíteni. Az a tapasztalat, hogy képesek vagyunk értékes figyelmet, támogatást, segítséget adni másoknak, emeli saját önbecsülésünket, hasznosnak és fontosnak érezzük magunkat.

Primer családi tapasztalatok korrektív felidézése

A csoportba kerülő tagok többségének gyakran nincs pozitív tapasztalata olyan korábbi csoportjaival kapcsolatban, mint az eredeti családjuk, vagy iskolai osztályaik. Előbb vagy utóbb a tagok ugyanúgy kezdenek viselkedni a terápiás csoportban, mint azt korábban is tették – és így lehetővél válik e viselkedés megértése és korrigálása, új magatartásformák kipróbálása. A tagok így megtanulhatják megváltoztatni káros ismétlődő múltbeli mintákat mai kapcsolataikban.

Szocializációs technikák fejlesztése

A csoport biztonságos és támogató környezetében a tagok őszinte visszajelzést kapnak, kipróbálhatják újfajta kapcsolódási módjaikat, ügyesebbek lesznek konfliktuskezelésben, csökken ítélkező hajlamuk.

Utánzó viselkedés

Egy modellezési folyamatban a tagok megfigyelik és utánozzák a terapeutát, valamint a többi csoporttagot. Így fejleszthető például személyes érzelmek megosztásának képessége, a törődés kimutatása vagy egymás támogatása is.

Interperszonális tanulás

Sullivan szerint “oly mértékben válhatunk metálisan egészségesekké, amilyen mértékben tudatában vagyunk kapcsolatainknak.” Az ismétlődő mintázatok felismerése, azok visszajelzése a csoporttagok által, valamint az adott viselkedés többiekre és a többiek őróla alkotott véleményére gyakorolt hatás felismerése által képessé válnak torzításmentes, örömet okozó kapcsolatok kialakítására.

Csoportkohézió

Az ember egy társas lény, így ösztönösen szüksége van arra, hogy csoporthoz tartozzon, és személyes fejlődése is csak interperszonális közegben valósulhat meg. A sikeres terápia olyan kapcsolat függvénye, amelyet bizalom, melegség, empátiás megértés és elfogadás jellemez. Ezek azok az erőt, amelyek hatására a tagok a csoportban maradnak.

Egzisztenciális tényezők

Annak megtanulása, hogy mindenki felelősséggel tartozik saját életéért és döntéseinek következményeiért, hogy az élet néha igazságtalan vagy hogy nincs menekvés a haláltól.

Katarzis

Elfojtás helyett kimondani ami bennünk van – az érzelmi fájdalomtól való megkönnyebbülés élménye. Amikor a tagok történetüket támogató és megértő közönségnek mondják el, megkönnyebbülhetnek a szégyen és bűntudat érzésétől. A katarzis akkor is bekövetkezhet, amikor a tagok képesek pozitív/negatív véleményt mondani a többi tagról vagy a vezetőről.

Önmegértés

Gyakran valakivel kapcsolatos érzéseink nem az illetőhöz tartoznak, hanem másokkal kapcsolatos múltbéli tapasztalatok eredményei. Ha a probléma okára magasabb szintről rálátunk, és annak tudattalan motivációit felismerjük, komoly megértésre és változási kapacitásra teszünk szert.

Ez volt Irvin D. Yalom véleménye, hogyan és miért működik a csoportterápia.

Yalomnak egy másik érdekes gondolatmenete “A Schopenhauer-terápia” című könyvéből itt olvasható: Yalom a csoportterápiáról.

Források

Yalom, I. D.(2001). A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Budapest: Animula.

Szerző

Tamás Kata budapesti pszichológus