Mit gondolnak egymásról a pszichológusok? Öt nagy pszichoterápiás módszer vitája.

Bokor László pszichoterapeuta
„Életek vonulnak a szemem előtt.” – interjú Bokor Lászlóval a csoportok erejéről
2017-05-11
Csoportterápia alapok I - a csoportterápia fajtái
A csoportterápia alapjai I. – a csoportterápia formái
2017-06-16

Mit gondolnak egymásról a pszichológusok? Öt nagy pszichoterápiás módszer vitája.

Öt nagy pszichoterápiás módszer - a Pszichoterápia folyóirat XIII. konferenciájának kerekasztal-beszélgetése 2017. május 12-én.

Öt nagy pszichoterápiás módszer - a Pszichoterápia folyóirat XIII. konferenciájának kerekasztal-beszélgetése 2017. május 12-én.

2017. május 12-én, a Pszichoterápia folyóirat XIII. konferenciáján kerekasztalhoz ültek a hipnózis, pszichoanalízis, csoportanalízis, szomato-pszichoterápia, és a személyközpontú pszichoterápia neves képviselői.

A kerekasztal öt résztvevője Szőnyi Gábor moderálásával arra kereste a választ, mik a jellemző előítéletek a szakmán kívül és belül az egyes pszichoterápiás irányzatok felé, valamint hogy mit tudnának tenni ezek korrigálása érdekében. A “Mit képzelünk egymásról? Előítéletek irányzatunkkal szemben” című kerekasztal-beszélgetés engem szakmailag és emberileg is lenyűgözött: az irányzatok képviselői őszintén beszéltek előnyökről és hátrányokról, empatikusan reflektáltak egymásra, és új információkkal, belátással távoztak. Ugyanakkor érdekes volt hallgatni, mennyire magukról is beszélnek a képviselők, amikor saját vagy a többi módszerről mesélnek.

A kerekasztal résztvevői

Pszichoterápiás módszerek kerekasztal beszélgetése. 2017.05.12, Pszichoterápia konferencia

Pszichoterápiás módszerek kerekasztal beszélgetése. 2017.05.12, Pszichoterápia konferencia

és az előítéletek…

az öt nagy pszichoterápiás módszer képviselői szemszögéből.

Hipnózis

Bányai Éva

Bányai Éva

A Bányai Éva által képviselt irányzatról gyakran gondolják, hogy a passzív kliens egyszerűen csak végrehajtja az autoriter hipnotizőr parancsait. Felvetődött, hogy van esély rá, hogy a kliens túl mélyre megy, és a hipnoterapeuta esetleg nem tudja onnan kihozni. A kerekasztal tagjai azt az aggályukat is megfogalmazták, hogy a terapeuta nárcisztikus igényeit kielégítő leading miatt komoly önismereti tudás szükséges a módszer alkalmazásához, valamint hogy a módszer nem foglalkozik eleget a terápiás áttétellel és viszontáttétellel.

Válaszában a hihetetlenül elbűvölő 75 éves professzor emeritus asszony elmondta, hogy ma már nem csak nagy hatalommal bíró férfiak csinálják a hipnózist, illetve hogy nem csak direkt szuggesztiókkal dolgozó “apai” hipnózis létezik. Az “anyai” hipnózissal dolgozó szakemberekre sokkal inkább a klienssel való együtt rezgés jellemző. Számos neves folyóiratban megjelent kutatással alátámasztott módon, a hipnózis komoly szomatikus betegségekben szenvedők számára is igen hatékony.

Szomato-pszichoterápia

Kántor Árpád. Fotó: Bókay László

Kántor Árpád

A sármos Kántor Árpád vezette Magyar Szomato-Pszichoterápiás Egyesület tagjai gyakran találkoznak azzal az előítélettel, hogy módszerük egyszerű hókuszpókusz, élményvadászat, sőt “tapiterápia”. A hozzájuk érkezők sok esetben azt hiszik, hogy a szomato-pszichoterápia testi problémák mentén majd gyorsan meg fogja oldani nehézségeiket. A kerekasztal többi résztvevője felvetette, hogy nagyon fontos, tudják-e integrálni a módszer képviselői a testben zajló dolgokat a lélekben, kapcsolatokban is, vagy azok leszakadva maradnak. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak tehát a testi tapasztalatok verbalizálásának. Viszonylag új irányzatról lévén szó, a beszélgetőtársak kevés előítélettel tudtak előállni. Kántor Árpád válaszában elmondta, hogy mivel ennyire új a módszer, a hőskor tovább él, és valóban számos csapdába belefutottak az említettek közül. Eleinte az érintés alapvető fontossága miatt a keretek erőssége volt kihívás. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a határsértés nem modalitásfüggő, hanem a terapeuta személyiségétől függ. Márpedig a módszert tanulók képzési ideje 1200 óra, és rengeteget foglalkoznak az érintés veszélyeivel, az áttétellel. Így a képzésből kikerülők megdolgozottak ebből a szempontból, a módszer biztonságos és gyógyító erővel bír olyan esetekben is, ami a szavakkal dolgozó terápiák számára kevésbé hozzáférhető (korai sérülések, hiányok).

Csoportanalízis

dr Horváth Klára pszichiáter

dr Horváth Klára

A csoportanalízis képviseletében markánsan jelen lévő Horváth Klára egymástól meglehetősen távol álló előítéletekkel találkozott: egyrészt mérhetetlenül frusztráló, kíméletlen, és időrabló, miközben mások szerint a módszer rendkívül izgalmas, és inkább egy érzelmi hullámvasúthoz hasonlít.  Elhangzott, hogy nehéz megragadni a csoporton a történéseket, előfordul, hogy sokáig csak ülnek csendben a csoport tagjai, illetve hogy néha túl sok figyelem jut egy megszólalóra, máskor pedig kevés. Többen is kiemelték, hogy a keretek frusztrálóan szigorúak. Horváth Klára válaszában elmondta, hogy ezek a keretek rendkívül fontosak, hiszen biztonságos teret és időt adnak a megjelenő sokféle dolognak, amelyek felerősödhetnek, és integrálódhatnak. Az üléseken az óra a valóság, a strukturálatlanság pedig komoly lehetőséget biztosít a legváltozatosabb problémák megjelenésének és átdolgozásának. Horváth Klára azt is elmondta, hogy a csoportanalitikus módszer Magyarországon egyelőre nem annyira elterjedt, mint más nyugat-európai országokban, ugyanakkor maga a csoportanalitikus szemlélet már egyre meghatározóbb szerepet játszik például a társadalom jobb megismerésében.

Pszichoanalízis

Borbándi János pszichoterapeuta

Borbándi János

A pszichoanalízisben képzett, magabiztos és kedves Borbándi János irányzatával szemben az alábbi érvek merültek fel: az analitikusok sznobok, szigorúak, miközben ők tudják igazából hogy mi a dörgés, elavult, rendkívül hosszú időt igénylő módszer, ami a terápiás folyamatban a múlttal van elfoglalva, és tudományos vizsgálatokkal kevéssé alátámasztott. Ráadásul nem garantált, hogy az ember jobban lesz a végére (esetleg szétszedik és elfelejtik összerakni), miközben rengeteg pénzt kifizet a terapeutájának. Borbándi válaszában Horváth Klárához hasonlóan elmondta, hogy a szigorú keretek valójában szabadságot és biztonságot jelentenek. Ha tiszták a keretek, akkor ott bárminek van tere és ideje, és ez komoly lehetőséget ad a páciens számára. Ha nem ez van, akkor a páciensnek kell szabályozni a kereteket.

Napjainkban a dinamikus gondolkodás szerinte sok más módszert is megtermékenyít: megemlítette a mozgásterápiát, és a pszichoanalitikus pszichodrámát, illetve hogy analitikusok is kísérleteznek más módszerekkel. Hogy hosszú, és bizonytalan, ez igaz, szőtte tovább mondandóját. Senki nem tudja, mi fog történni az analízisben, és hát az életünk is ilyen. Hozzátette, hogy minden módszer drága, amelyik elemi változást tud létrehozni az élet megélésének a minőségében, az érzelmi szabadságban. A drágaságot tehát ehhez képest kell vizsgálni. Ő is kiemelte, hogy nem csak klasszikus pszichoanalízis létezik, hanem például az ellenállást provokáló pszichodinamikus rövidterápia is, ami rövid idő alatt hatékonyan dolgozik. A módszer használata pedig aszerint is alakul, hogy éppen hol jár a kliens a folyamatban, tehát az elején akár igen aktív terapeuta a folyamat végén már be tud burkolózni az analitikus hallgatás takarójába.

Személyközpontú terápia

dr Kovács Dóra - személyközpontú pszichoterápiás módszer

dr Kovács Dóra

A melegszívűen nyilatkozó Kovács Dóra rendszeresen hallja előítéletként, hogy akik elég jól vannak, azoknak jók a Rogersiek, ahol a terápiában igazából csak elfogadás van. Egy terápiás ülés szinte nem is több, mint egy baráti kávéházi beszélgetés, ahol a terapeuta körülbelül mindent ráhagy a csak ventilláló kliensre. A kerekasztal résztvevői megfogalmazták aggodalmukat, hogy a terapeuta esetleg kollúzióban lehet a kliens jó részeivel, miközben elismerték a módszer életvezetési szempontból fontos hozzáadott értékét. Többen is kiemelték, hogy a többi irányzathoz viszonyítva laza keretekkel igazából akkor van baj, ha a terapeuta észre sem veszi a problémát. Kovács Dóra kifejtette, hogy ők a kapcsolatban gondolkodnak, nem a szabályokban, és hogy a korlátozott szülői újragondoskodás súlyosabb esetekben is tud segíteni. A mentalizáció alapú terápiákat is megemlítette, hiszen az is hasonló személyközpontú alapokon működik.

A közönség

A sok pszichoterápiás módszer kapcsán a közönség hozzászólásai tovább árnyalták a képet. A módszerek csak szaporodnak, olyat ugyanakkor nem hallunk, hogy akár egy is megszűnne. Lehet, hogy túl sok élvezetet okoz a munka :). Megfogalmazódott az is, hogy itt most sok különbségről hallhattunk, ugyanakkor a hasonlóságokról úgy tűnik, nehezebb beszélni. Az egyes irányzatok féltik kisebb identitásukat, miközben az analitikus is biztat, a hipnoterapeuta is beszélget, a csoportanalitikus is képes befejezni két perccel később az órát, és a szomatosok sem érintenek meg mindenkit.

Az egész kerekasztal-beszélgetés végkicsengése az volt, hogy sok ilyen beszélgetésre lenne szükség a különféle pszichoterápiás módszerekről. Ez történhet egyrészt szakmai fórumokon, például a Pszichoterápiás Hétvégén, illetve szakmán kívüli tudományos ismeretterjesztés formájában, mint például a Freud Café. Sokat segít, ha az egyes irányzatok nem egyetlen embert tolnak előre, hiszen mögöttük nehezebb meglátni a módszert, illetve az is hasznos lenne, ha az egyetemeken a pszichológusképzésben markánsabban megjelennének a nagy pszichoterápiás módszerek.

 

A cikk pillanatnyi elhatározás műveként született. A kerekasztal-beszélgetést hallgatva döntöttem úgy, hogy ez annyira izgalmas, hogy megpróbálom jegyzetelni és közzétenni amit hallottam. Ha valamit nem pontosan úgy írtam le ide, ahogy elhangzott, vagy bármi egyéb javaslat lenne, szívesen átgondolom, és javítom: Tamás Kata kommunikációs tanácsadó. Saját előítéleteim gondolom látszanak az “eposzi jelzőkből” :). 

Hozzászólások