A Stanford Egyetem kutatói kiterjedt vizsgálatot végeztek arra vonatkozóan, hogy mitől lesz valaki jó csoportvezető. Íme, az eredmények.

Lieberman, Yalom, és Miles egyik legkiterjedtebb kutatása a vezető hatékonyságával kapcsolatban 210 fő részvételével zajlott. A részvevők 30 alkalommal vettek részt csoportterápián, 18 csoportban, 10 különböző módszerrel dolgozó vezetőkkel. A módszerek között volt például az encounter, tranzakcióanalízis, pszichodráma, pszichoanalitikusan orientált csoportvezetés, és két csoportban nem volt vezető, hanem magnószalagról hangzott el néhány utasítás.

Milyen a hatékony csoportvezető?

A kutatók azt szerették volna kideríteni, milyen vezetői faktorok, módszerek, technikák, folyamatok segítenek a résztvevőknek legjobban céljaik elérésében. Mindehhez a csoportterápia kezdete előtt, végeztével, illetve a befejezte után 6 hónappal mérték fel az állapotukat rengeteg teszt segítségével.

Mint kiderült, teljesen mindegy, hogy a csoportvezető milyen módszerrel dolgozik.

A vezető módszere gyakorlatilag nem befolyásolta a kimenetet. A faktoranalízis eredményei szerint volt viszont négy olyan csoportvezetői faktor, amely valóban befolyásolta a csoporttagok javulásának eredményeit:

1. Érzelmi stimuláció (konfrontáció, aktivitás, személyes kockázatvállalás, transzparencia)
2. Törődés (támogatás, gyengédség, védelem, dicséret, melegség, elfogadás, őszinteség)
3. Jelentésadás (magyarázat, tisztázás, értelmezés, kognitív keret adása, érzelmek és tapasztalatok tervekbe fordítása)
4. Vezetői funkció (határok, szabályok, normák, célok tartása, időkezelés, megállás)

Miből mennyi? A vezetői kompetenciák receptje

A törődés és a jelentésadás kapcsolata lineáris volt az eredményekkel: minél magasabb volt a törődés és a jelentésadás, annál jobbak voltak az eredmények.

Az érzelmi stimuláció és a vezetői funkciók esetében pedig az arany középút volt a legeredményesebb. Ha túl sok vagy túl kevés volt ezekből a funkciókból, az kevéssé vezetett a résztvevők javulásához. Ha például a vezető kevéssé volt stimuláló érzelmileg, akkor a csoport enervált, energiaszegény, erőtlen lett, míg túl sok stimuláció rengeteg érzelemkitöréshez vezetett.

A sikeres vezető tehát közepes mennyiségű érzelmi stimulációval és vezetői funkcióval dolgozik, miközben igen törődő, és sok-sok magyarázatot, értelmezést, kognitív keretet ad. 

Hozzászólások

Források

• Lieberman, M. A., Yalom, I. D., & Miles, M. B. (1973). Encounter groups: first facts. New York: Basic Books.
• http://www.yalom.com/tapencountercontent.html